Anno, amikor még a fősulin szakirányra jártam, meséltek egy történetet. Rendes diákhoz méltóan, már csak foltokban emlékszem rá, de a lényege az volt, hogy anno (talán francia) egy kicsi faluban, egy szabónak volt egy apró boltja. A szabó ki akart tűnni a versenytárak közül, mégpedig elsődlegesen a vevőcsalogató kirakatával. Sokáig gondolkodott, hogy mivel tudná überelni a konkurenciát, aztán végül rájött.
A többiekkel ellentétben, Ő egy élő embert rakott a kirakatba, hogy bemutassa a nagyközönségnek a portékáját. Ennek az akciónak akkora sikere lett, hogy a falu lányai versenyeztek a szabónál, hogy élő kirakatbábuk lehessenek, mivel ebből az idő folyamán a bábu-státusz kiváltság lett! Nyilván a pénz sem volt rossz, a feladatuk pedig a vevőcsalogatás volt, egész nap.
Ez volt a múltban, a jelenben mi van? A kirakatrendezők olykor túlzásba esnek és a giccs legmagasabb szintjeit másszák meg, olykor pedig egyszerűbb lenne befalazni a kirakatot, mert olyan minimal vonalat akarnak ráerőltetni. Lássuk be, kevés az olyan kirakat, amely valóban hangulatos, reprezentatív, gusztusos illetve vevőcsalogató…
Visszakanyarodva a franciákhoz, talán náluk jelentkezik először a kirakatok következő generációja? Egy párizsi fehérneműket áruló üzlet a hologramos technológiát használta termékei újszerű bemutatásához.
Akkor ez a jövő? Biztonsági szempontból tuti a módszer, mert az illegális fiúk csak kapálózhatnának a kivetített ékszerekre, ruhákra, stb.
Látványos? Igen. Újszerű? Mindenképpen. Hatásos? Kétségtelen. Tetszik? Ezt Te döntöd el!
